Megtetszett, hogy a hatalmas bokor ágain megült a hó, s alóla kikucskálnak a narancsszínű bogyók.
Bár ez egy forgalmas hely, -tehát elég nagy a zaj, - meghallottam a madárcsivitelést. Közelebb mentem, s megláttam, hogy sok veréb menedéke ez a bokor. Gondoltam, lefotózom néhányukat, de ők nem értettek egyet az ötletemmel... De egy rigó kitartott...
Egy kicsit közelebbről... Sajnos, az optikai zoom korlátokat szab... A rigóra árnyékot vetettek az ágak, de a hasát a nap megvilágította.
Oldalról fotóztam, s így szembe kerültem a nappal. Próbáltam úgy helyezkedni, hogy a rigó teste takarja a közvetlen napfényt, de tekintettel kellett lennem a tűrőképességére is, hogy meddig engedi közel a kamerát. A válasz: Eddig! Érdekes, milyen átlátszónak tűnik a csőre az erős fényben...
A fotók elkészítésének lehetőségét a a pillanat szülte. Csak a zoomot, és a fókuszt volt idő módosítani, hisz a madár bármelyik pillanatban tovaszállhatott volna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése