Pestről indultunk haza. Az autó vezetője, - a kutyus gazdája - még búcsúzkodott. Én már bent ültem a kocsiban. Meleg volt. Az autó motorja még nem járt, így nem volt légkondicionálás. Leengedtük az ablakokat, hogy az ebek kapjanak levegőt. A fényképezőgép még a kezemben volt, mert ahol jártunk, kiskutyákat fotóztam.
Egyszer csak megláttam a visszapillantó tükörben, hogy Madina -a fekete afgán agár - kidugja a fejét az ablakon. Halottam hátulról a tappancsok halk dobogását. Tudtam, szeretné, induljunk már, hogy menjen a hűtés, s ő lekuporodhasson aludni.
Kidugtam a fényképezőgépet az ablakon, s elkészült ez a fotó. Természetesen "Auto" módban. Nem volt időm állítgatni a gépet, sem a tükörről letörölni a megszáradt esőcseppek nyomát, mert féltem, hogy a kutyus visszahúzza a fejét, s ez az érdekes kép nem készül el a visszapillantóról, melynek főszereplője nem a tükör, hanem a türelmetlenkedő eb.
Az e heti történetnek a másik -írásaimat tartalmazó- blogon ( http://1foto-1video-1story.blogspot.hu/2012/11/rinya-es-relativitas-rinya-egy-kutyus.html ) ez a kép az illusztrációja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése